A mozgásszegény életmód 1. rész -4.

Az ember fejlődése az első pillanatoktól fogva a mozgástól függ. Gondoljunk csak egy újszülöttre, ha nem rendelkezne bizonyos primitív refelexekkel és ösztönszerű mozgásokkal élete első hónapjaiban, akkor talán éhen is halhatna, mert a szopást is egy ilyen ösztönszerű mozgásnak lehet tekinteni. Később felfedezi a kezeit, szájához viszi, befalja, ismerkedik velük.

A szülők valósággal körülrajongják jönnek mennek körülötte, egyszóval hamar kiderül, hogy az élet folytonos mozgást jelent. Egy év alatt, ha minden jól megy akkor a csöppség is eljut oda, hogy lábra áll és megteszi első lépéseit. Hatalmas öröm ez a családban, és hatalmas öröm a baba számára is mert jelentősen megnő számára a felfedezésre váró környezet. Gondoljuk csak meg, hogy mennyit lát egy hátán kicsiágyban fekvő baba és mennyit lát egy lábára állt gyerek. Azt hiszem magunk is észrevesszük, hogy óriási különbségről van szó.

Egy év alatt hatalmas motrikus fejlődésben van része egy babának, ha így folytatná élete végéig akár repülni is megtanulhatna, de úgy tűnik, hogy az ember nem kimondottan az égbolt betöltésére volt teremtve. Sőt, én úgy gondolom, hogy igazából még a két lábon járást sem tudta tökéletesen elsajátítani. Ha sikerült volna, akkor nem lenne annyi hátfájás, gerincferdülés, gerincsérv és még sorolhatnám.

Véleményem szerint nem is baj, hogy nem tanulunk meg repülni, jó így nekünk a földön, és hát létezik már mindenféle repkedést elősegítő szerkentyű. Sokkal nagyobb baj az a jelenség, ami egyre és egyre elterjetebb napjainkban. Miről beszélek? A csöpség megteszi első pár lépését és mindenki nagyon boldog, mindenki ezt várta egy éven keresztül, és nem sokkal ezen jelentős és fergeteges esemény után, a gyerek kedvenc szabadidős tevékenysége a TV nézés, vagy jobb esetben a számítógépezés...ha egyáltalán lehet ezt jobb estenek nevezni.

Nem a számítógép és a TV ellen indítok hadjáratot, fontos mindkettő napjainkban, de egy gyereknek még sokkal fontosabb lenne, hogy szaladjon, hogy elessen és megüsse magát, hogy vízben tocsogjon, hogy tornyot építsen, hogy babázzon, hogy focizzon... egyszóval sokkal fontosabb, hogy játszodjon

Fontos, hogy mozgásain keresztül felfedezze saját magát és képességeit. Fontos, hogy újabb és újabb mozdulatokat tanuljon. Egy gyerek meg kell tanuljon ugrani, szaladni, fára mászni, labdába rúgni stb... nem megy ez olyan könnyen, többszöri ismétlést igényelnek ezem mozdulatsorok elsajátításai.

Ha a gyerek túl sokat ül a TV vagy a számítógép előtt, akkor nincs esélye arra, hogy kipróbálja magát, hogy megtanulja kezelni a saját mozdulatait, és nagy eséllyel indul egy olyan élet felé, melyből hiányozni fog a mozgás, mert esetlen lesz, mert gyenge lesz, vagy mert egyszerűen semmi szórakoztatót nem fog találni benne.

Ez még nem minden. A mozgásszegény életmód gyakran társul egészségtelen táplálkozással és ennek egyenes következménye az elhízás, innen következik a nehézkes mozgás, mely még inkább elveszi a kedvét a mozgástól.

A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2003 őszén közzétett jelentése szerint a 11 és 17 év közötti korosztályban a diákok valamivel több, mint harmada mozgásszegény életmódot folytat, s a testmozgásra fordított idő mennyisége és gyakorisága az életkor emelkedésével egyre kedvezőtlenebb arányokat mutat.

Miért baj, ha gyerekünk túlsúlyos, vagy bárki túlsúlyos? Azért, mert elsősorban nem egyszerűen esztétikai gond, hanem számos betegség kialakulását elősegítő rizikófaktor, sőt a tíz legsúlyosabb betegség közé tartozik. Továbbá, hajlamosít a szív- és érrendszeri betegségekre, magas vérnyomásra, cukorbetegségre, magas koleszterinszintre, visszér-tágulatok kialakulására. Az elhízottaknál kétszer olyan gyakori az epekövesség, mint normál súlyúak között. A mozgásszervi panaszok is 2-3-szor gyakoribbak, valamint bizonyos rákos megbetegedéseknél is összefüggést találtak az elhízás és a rák között.

Ha nem történik változás, a fiatalokra az aktív sportolás helyett hamarosan az aktív semmittevés lesz a jellemző. Ezt a változást nagy mértékben tudnák elősegíteni a szülők, azzal, hogy fokozatosan nevelik gyermekeiket a mozgásra. Hogyan? Erről talán folytatásos könyvet lehetne írni, de most egyelőre lezárom a témát azzal, hogy adjanak teret és lehetőséget gyermekeiknek, hogy mozogjanak, ismertessenek meg velük minél több fajta sportágat, hadd legyen választási lehetősége a kicsinek. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy kötelező módon élsportolót kell neveleni a gyerekből, sőt, én senkinek sem ajánlom, hogy élsportoló legyen, mert az már rég nem egészséges. Pierre de Coubertin szavaival viszont egyetértek: Az élet mozgás, a mozgás élet

Fekete Krisztina
-kinetoterapeuta-

Felhasznált irodalom:
Arnold Schwarzenegger, Charles Gaines: Útmutató az egészséges testedzéshez és táplálkozáshoz, születéstől 5 éves korig, Cicero kiadó, Budapest 1996
Dr. Richard C. Woolfson: Elmélet és gyakorlat a születéstől 5 éves korig, Alexandra kiadó, Pécs 2001
fitline.hu
mek.iif.hu
indexkelet.hu
mentor-konyvesbolt.hu
healthtarget.sph.dote.hu